[
[1] Andereck, K. L. & Nyaupane, G. P. (2010). Exploring the Nature of Tourism and Quality of Life Perceptions among Residents. Journal of Travel Research, 50(3), 248–260. DOI: 10.1177/0047287510362918.10.1177/0047287510362918
]Search in Google Scholar
[
[2] Aubert, A. (2011). A Balaton a magyar idegenforgalomban. Geographia Pannonica Nova, 11, 81–92.
]Search in Google Scholar
[
[3] Aubert, A. & Berki, M. (2007). A nemzetközi és a hazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a globalizáció korában. Földrajzi Közlemények, 55, 119–131.
]Search in Google Scholar
[
[4] Bieger, T. & Laesser, Ch. (2004). Information sources for travel decisions: toward a source process model. Journal of Travel Research, 4, 328–437. DOI: 10.1177/0047287504263030.10.1177/0047287504263030
]Search in Google Scholar
[
[5] Brankov, J., Glavonjić, T. J., Pešić, A. M., Petrović, M. D. & Tretiakova, T. N. (2019). Residents’ Perceptions of Tourism Impact on Community in National Parks in Serbia, European Countryside, 11(1), 124–142. DOI: 10.2478/euco-2019-0008.10.2478/euco-2019-0008
]Search in Google Scholar
[
[6] Bruni, I. & Porta, P. (2007). Handbook on the economics of happiness. Cheltenham: Edward Elgar.10.4337/9781847204158
]Search in Google Scholar
[
[7] Budruk, M. & Phillips, R. (2011). Quality of life community indicators for parks recreation and tourism management. Amsterdam: Springer.10.1007/978-90-481-9861-0
]Search in Google Scholar
[
[8] Clout, H. D. (1972). Second Homes in the United States. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie. 63(6), 393–401. DOI: 10.1111/j.1467-9663.1972.tb01185.x.10.1111/j.1467-9663.1972.tb01185.x
]Search in Google Scholar
[
[9] Csikszentmihályi, M. (2008). Flow: The Psychology of Optimal Experience. New York, NY: HarperCollins.
]Search in Google Scholar
[
[10] Csordás, L. & Juray, T. (2007). A második otthonok mint térformáló tényezők. Földrajzi Közlemények, 3, 187–201.
]Search in Google Scholar
[
[11] Csordás, L. (2020). A második otthonok kialakításának okai, fázisai, helyszínei az ipari forradalom korától. GRADUS, 7(2), 297–303.10.47833/2020.2.ECO.006
]Search in Google Scholar
[
[12] Dower, M. (1974). Second Homes in Great Britain. In Bulletin, International Federation for Housing and Planning (pp. 31–46). Columbus: Ohio State University.
]Search in Google Scholar
[
[13] Farahani, B. & Mirani, S. Z. (2015). Second homes tourism and sustainable rural development in all around the world. International Journal of Leisure and Tourism Marketing. 4, 176–188. DOI: 10.1504/IJLTM.2015.072076.10.1504/IJLTM.2015.072076
]Search in Google Scholar
[
[14] Fialová, D., Vágner, J. & Kůsová, T. (2018). Second homes, their users, and relations to the rural space and the resident communities in Czechia. In Hall, C. M., Müller D. K., eds., The Routledge Handbook of Second Homes Tourism and Mobilities (pp. 222–232). London: Routledge.10.4324/9781315559056-19
]Search in Google Scholar
[
[15] Fialová, D. & Vágner, J. (2014). The owners of second homes as users of rural space in Czechia. Acta Universitatis Carolinae. Geographica. 49(2), 21–38. DOI: 10.14712/23361980.2014.11.10.14712/23361980.2014.11
]Search in Google Scholar
[
[16] Fehérvölgyi, B. & Sulyok. J. (2017). Nyitott Balaton – A turisztikai vendégforgalom szezonalitásának enyhítése a Balatonnál. In Árva, L., Deli-Gray, Zs., eds. Turizmusmarketing esettanulmányok II. (pp. 82–90). Budapest: Akadémiai Kiadó.
]Search in Google Scholar
[
[17] Fisher, B., Costanza, R., Ali, S., Beer, C., Budapest Bond, L., Boumans, R., Danigelis, N., Dickinson, J., Elliott, C., Farley, J., Gayer, D., Glenn, L., Hudspeth, T., Mahoney, D., Mcintosh, B., McCahill, L., Snapp, R., Simpatico, T., Rizzo, D. & Rizvi, S. (2008). An Integrative Approach to Quality of Life Measurement, Research, and Policy. Sapiens. 1(1), not paged. DOI: 10.5194/sapiens-1-11-2008.10.5194/sapiens-1-11-2008
]Search in Google Scholar
[
[18] Flusser, V. (1996). Az ágy. Budapest: Kijárat.
]Search in Google Scholar
[
[19] Gallent, N. (2007). Second homes, community and a hierarchy of dwelling. Area, 39(1), 97–106. DOI: 10.1111/j.1475-4762.2007.00721.x.10.1111/j.1475-4762.2007.00721.x
]Search in Google Scholar
[
[20] Halfacree, K. (2012). Heterolocal identities? Counter-urbanisation, second homes, and rural consumption in the era of mobilities. Population, Space and Place, 18(2), 209–224. DOI: 10.1002/psp.665.10.1002/psp.665
]Search in Google Scholar
[
[21] Hall, C. M. (2015). Second homes planning, policy and governance. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events, 7(1), 1–14. DOI: 10.1080/19407963.2014.96425110.1080/19407963.2014.964251
]Search in Google Scholar
[
[22] Horváth, Z., Magyar-Papp, J., Pálfi, A. (2016). A turisztikai térhasználat és a desztináció menedzsment összefüggései. Modern Geográfia, 11, 1–14.
]Search in Google Scholar
[
[23] Horváth, Z., Pálfi, A., Aubert, A. (2018). A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változása a balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 3(3), 44–56.
]Search in Google Scholar
[
[24] Jaakson, R. (1986). Second-home domestic tourism. Annals of Tourism Research, 13(3), 367–391. DOI: 10.1016/0160-7383(86)90026-5.10.1016/0160-7383(86)90026-5
]Search in Google Scholar
[
[25] Jamaludin, M., Aziz, A. & Idris, N. (2013). Information sources influence destination image. International Journal of Independent Research and Studies, 2(4), 146–155.
]Search in Google Scholar
[
[26] Jeffres, L. & Dobos, J. (1993). Perceptions of leisure opportunities and the quality of life in a metropolitan area. Journal of Leisure Research, 25(2), 203–217. DOI: 10.1080/00222216.1993.11969918.10.1080/00222216.1993.11969918
]Search in Google Scholar
[
[27] Kiryluk, H. & Glińska, E. (2015). Creation and evaluation of the tourist image of a country – the example of Poland. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 213, 671–676. DOI: 10.1016/j.sbspro.2015.11.473.10.1016/j.sbspro.2015.11.473
]Search in Google Scholar
[
[28] Kiss, K., Kovács, B. & Michalkó, G. (2020). Boldogsággyár túl az Óperencián – az életminőség-orientált turizmusfejlesztés Ausztriában. Földrajzi Közlemények 144 (1), 13–26. DOI: 10.32643/fk.144.1.2.10.32643/fk.144.1.2
]Search in Google Scholar
[
[29] Kovács, E., Kiss, K., Pinke-Sziva, I. & Michalkó, G. (2019). Social impacts of tourism: A critical literature review on the interrelation between well-being and tourism in the case of seniors. In Dogan, G. & Robin, N., eds., The Routledge handbook of tourism impacts: Theoretical and applied perspectives (pp. 229–241). London: Routledge.10.4324/9781351025102-18
]Search in Google Scholar
[
[30] Lőrincz, K., Banász, Zs., Horváth, B. & Schulcz, A. (2019). A Balaton térsége mint élettér. In: Erdélyi, D., ed., URBAN21 Város, Kultúra, Gazdaság (pp. 61–72). Budapest: Hárfa Alapítvány.
]Search in Google Scholar
[
[31] Malhotra, N. K. & Simon, J. (2009). Marketingkutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
]Search in Google Scholar
[
[32] Marton, G. & Jónás-Berki, M. (2013). Aktív turizmus pozíciója a Balaton térségében. Modern Geográfia, 8, 1–10.
]Search in Google Scholar
[
[33] Michalkó, G., Rátz, T. & Irimiás, A. (2010). Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset. Turizmus Bulletin 14(4), 61–68.
]Search in Google Scholar
[
[34] Michalkó, G. (2010). Boldogító utazás. A turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
]Search in Google Scholar
[
[35] Möser, B. & Weiermair, K. (1998). Travel decision-making: from the vantage point of perceived risk and information preferences. Journal of Travel and Tourism Marketing, 4. 107–121. DOI: 10.1300/J073v07n04_06.10.1300/J073v07n04_06
]Search in Google Scholar
[
[36] Nawijn, J. (2010). Happiness Through Vacationing: Just a Temporary Boost or LongTerm Benefits? Journal of Happiness Studies, 12. 651–665. DOI: 10.1007/s10902-010-9221-y.10.1007/s10902-010-9221-y
]Search in Google Scholar
[
[37] Pálfi, A. & Aubert A. (2018). A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változása a Balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 3, 44–56.
]Search in Google Scholar
[
[38] Pálfi, A., Nemes, V. & Horváth, Z. (2015). Tourism destination management offices in the tourism region of Balaton. Transylvanian Journal of Tourism and Territorial Development, 1(1), 70–77.
]Search in Google Scholar
[
[39] Piskóti, I., Nagy, Sz., Dankó, L., Molnár, L. & Marien, A. (2012). A társadalmi marketing paradigmái – elméleti-módszertani alapozó kutatás [research report]. Budapest: Hungarian Scientific research Fund.
]Search in Google Scholar
[
[40] Pitkänen, K., Adamiak, C. & Halseth, G. (2014). Leisure Activities and Rural Community Change: Valuation and Use of Rural Space among Permanent Residents and Second Home Owners. Sociologia Ruralis, 54(2), 143–166. DOI: 10.1111/soru.12023.10.1111/soru.12023
]Search in Google Scholar
[
[41] Puczkó, L. & Smith, M. K. (2011). Tourism-Specific Quality of Life Index: The Budapest Model. In: Budruk, M. & Philips, R., eds., Quality-of-Life Community Indicators for Parks, Recreation and Tourism Management (pp. 163–184). Dordrecht: Springer.10.1007/978-90-481-9861-0_9
]Search in Google Scholar
[
[42] Puczkó, L. & Rátz, T. (1998). A turizmus hatásai. Budapest: Aula.
]Search in Google Scholar
[
[43] Raffay-Danyi, Á. & Péter, A. (2019). A Balaton, mint turisztikai desztináció és mint második otthon. Comitatus: Önkormányzati Szemle, 29(2), 71–81.
]Search in Google Scholar
[
[44] Ragatz, R. L. (1970). Vacation Homes in the Northeastern United States: Seasonality in Population Distribution. Annals of the Association of American Geographers, 60(3), 447–455.10.1111/j.1467-8306.1970.tb00734.x
]Search in Google Scholar
[
[45] Rahman, T., Mittelhammer, R. & Wandschneider, Ph. (2005). Measuring the Quality of Life across Countries: A Sensitivity Analysis of Well-being Indices [working paper]. Helsinki: World Institute for Development Economic Research.
]Search in Google Scholar
[
[46] Rogers, A., Castree, N. & Kitchin, R. (2013). A Dictionary of Human Geography. Oxford University Press.10.1093/acref/9780199599868.001.0001
]Search in Google Scholar
[
[47] Rye, J. F. (2011). Conflicts and contestations. Rural populations’ perspecitves on the second homes phenomenon. Journal of Rural Studies, 27(3), 263–274. DOI: 10.1016/j.jrurstud.2011.03.005.10.1016/j.jrurstud.2011.03.005
]Search in Google Scholar
[
[48] Sajtos, L. & Mitev, A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési könyv. Budapest: ALINEA.
]Search in Google Scholar
[
[49] Salazar, N. B. & Zhang, Y. (2013). Seasonal lifestyle tourism: the case of Chinese elites. Annals of Tourism Research, 43, 81–90. DOI: 10.1016/j.annals.2013.04.002.10.1016/j.annals.2013.04.002
]Search in Google Scholar
[
[50] Samuels, P. (2014). Independent Samples t-test. [technical report]. Birmingram City University.
]Search in Google Scholar
[
[51] Schleicher, V. (2018). Kultúrfürdő – Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822–1960 között. Budapest: L’Harmattan.
]Search in Google Scholar
[
[52] Schuessler, K. & Fisher, G. (1985). Quality of life research and sociology. Annual Review of Sociology, 11, 129–149. DOI: 10.1146/annurev.so.11.080185.001021.10.1146/annurev.so.11.080185.001021
]Search in Google Scholar
[
[53] Shin, D. C. (1980). Subjective indicators and the comparative evaluation of the quality of community life. American Journal of Community Psychology, 8, 523–536. DOI: 10.1007/BF00912590.10.1007/BF009125907424838
]Search in Google Scholar
[
[54] Stedman, R. C. (2006). Understanding place attachment among second home owners. American Behavioral Scientist, 50(2), 187–205. DOI: 10.1177/0002764206290633.10.1177/0002764206290633
]Search in Google Scholar
[
[55] Strandell, A. & Hall, C. M. (2015). Impact of the residential environment on second home use in Finland – Testing the compensation hypothesis. Landscape and Urban Planning, 133, 12–23. DOI: 10.1016/j.landurbplan.2014.09.011.10.1016/j.landurbplan.2014.09.011
]Search in Google Scholar
[
[56] Sulyok, J. & Madarász, E. (2019). Turista vagy helyi lakos? – A második otthonokhoz kapcsolódó szabadidős fogyasztás vizsgálata. In: Kátay, Á., Michalkó, G. & Rátz, T., eds., Turizmus 3.0 (pp. 27–40). Orosháza/Budapest: Kodolányi János University, Institute of Geography of HAS, Hungarian Geographical Society.
]Search in Google Scholar
[
[57] Sulyok, J. (2013). A Balaton mint vízparti turisztikai desztináció potenciális márkaértékének feltérképezése belföldi vonatkozásban. Turizmus Bulletin, 15, 23–33.
]Search in Google Scholar
[
[58] Tombaugh, L. W. (1970). Factors Influencing „Vacation Home Locations”. Journal of Leisure Research, 2(1), 54–63. DOI: 10.1080/00222216.1970.11969983.10.1080/00222216.1970.11969983
]Search in Google Scholar
[
[59] Tóth, G. (2005). A magyarországi idegenforgalmi régiókról. Területi Statisztika, 45, 147–162.
]Search in Google Scholar
[
[60] Tuan, Y-F. (1977). Space and place: The perspective of experience. Minneapolis, University of Minnesota Press.
]Search in Google Scholar
[
[61] Utasi, Á. (2006). A minőségi élet feltételei és forrásai. In: Utasi, Á. (ed.): A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok (pp. 13–49). Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
]Search in Google Scholar
[
[62] Uysal, M., Perdue, R. & Sirgy, J., eds. (2012). Handbook of Tourism and Quality of Life Research. Heidelberg: Springer.10.1007/978-94-007-2288-0
]Search in Google Scholar
[
[63] Veenhoven, R. (2000). The four qualities of life. Journal of Happiness Studies, 1, 1–39. DOI: 10.1023/A:1010072010360.10.1023/A:1010072010360
]Search in Google Scholar
[
[64] Wong, C. (2006). Indicators for urban and regional planning. London: Routledge.10.4324/9780203642559
]Search in Google Scholar
[
[65] Zawilińska, B. (2020). Residents’ Attitudes Towards a National Park Under Conditions of Suburbanisation and Tourism Pressure: A Case Study of Ojców National Park (Poland), European Countryside, 12(1), 119–137. DOI: 10.2478/euco-2020-0007.10.2478/euco-2020-0007
]Search in Google Scholar
[
[66] 1861/2016 (XII. 27.) Kormány határozat a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról. Available online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1861.KOR&txtreferer=00000003.TXT (accessed on 20 April 2020).
]Search in Google Scholar
[
[67] 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról. Available online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000112.TV (accessed on 20 April 2020).
]Search in Google Scholar
[
[68] 429/2016 (XII. 15.) Kormány rendelet a turisztikai térségek és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek meghatározásáról. Available online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600429.KOR&txtreferer=00000001.TXT (accessed on 20 April 2020).
]Search in Google Scholar
[
[69] A Balaton üdülőkörzet társadalmi helyzetképe. ISBN 978-963-235-376-0 Available online: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/balatontarsadalmi.pdf (accessed on 30 November 2020).
]Search in Google Scholar
[
[70] Dissemination database of HCSO (Hungarian Central Statistical Office). Available online: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT&lang=en (accessed on 20 April 2020).
]Search in Google Scholar
[
[71] MTH (2005). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 20052013. Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest. 210 p.
]Search in Google Scholar
[
[72] MTÜ (2017). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. 154 p.
]Search in Google Scholar
, 