[[1] Gyulai. F. (2000), Klima, täj, kuttürdk: összefilggesek es különbözösegek a Kirpdt- medenceben. In: Füleky. Gy. (ed.), A täj vältozäsai a Käipät-medenceben a törtenelmi esemenyek hatäsära. Kultuiilis örökseg Igazgatösäga. Budapest - Szent Istvän Egyetem, Gödöllö, 9-13.]Search in Google Scholar
[[2] Zölyomi. B. (1980), Landwirtschaftliche Kultur und Wandlung der Vegetation im Holozaen am Balaton, Phyrocoenologia 7,121-126.10.1127/phyto/7/1980/121]Search in Google Scholar
[[3] Räcz, L. (1993), Eghajlati vältozäsok a közepkori es kora üjkori Euröpäban. In: R. Värkonyi, A., Kösa, L. (eds), Europa hires kertje. Orpheus Könyvkiadö, Budapest, 67-83.]Search in Google Scholar
[[4] Teipö. A. (2000), A täj szinantropizäciöja a nag}' törtenelmi sorsfordulök idejen. In: Füleky, Gy. (ed.), A täj vältozäsai a Kärpät-medenceben a törtenelmi esemenyek hatäsära. Kulturälis örökseg Igazgatösäga. Budapest - Szent Istvän Egyetem, Gödöllö, 18-25.]Search in Google Scholar
[[5] Gyenis, A. (1941), Regi magyar jezsuita rendhäzak. Szaled Müvek, Budapest]Search in Google Scholar
[[6] Fatsar, K. (2008), Magyarorszägi barokk kertmüveszet Helikon, Budapest.]Search in Google Scholar
[[7] Fekete, A. (2012), Az erdelyi kertmüveszet - Maros menti kastelykertek. Müvelödes, Chij- Napoca.]Search in Google Scholar
[[8] Richter, A. (1905), A Kolozsvän Magyar Kirälyi „Ferencz Jözsef' Tudomäny-Egyetem Növenytani Intezete es Botanikus Kertje 1872-1904. Kolozsvär.]Search in Google Scholar
[[9] Fekete, A. (2007), Transyalvanian garden art - Castle gardens along the Maros River. Müvelödes Mühe ly, Chij-Napoca.]Search in Google Scholar
[[10] Petri. B. (1798), Beschreibung des Naturgartens des Herrn Grasen von Wizan zu Hedervar. auf der Insel Schütte in Ungarn. In: Becker. W. G., Taschenbuch für Garten Freunde. Voss und Compagnie. Leipzig. 75-93.]Search in Google Scholar
[[11] Schmidt. G. (ed.) (2003), Kerteszeü Dendrolögia. BKÄE Kerteszettudomänyi Kar. Budapest.]Search in Google Scholar
[[12] Andacs, N. (2007), Rejtett ertekeink - Mintagazdasägböl szepseges angolpark. available at: http://www.geographic.hu (accessed on: 21.06.2007).]Search in Google Scholar
[[13] Kardos, Ä. (1909), Hazai kertek es kerteszetek. Kerteszeti Lapok 24(1), 4-10.]Search in Google Scholar
[[14] Hanusz. I. (1890), A budapesü Margitsziget fäi. Kerteszeti Lapok 5(11), 281-284.]Search in Google Scholar
[[15] Schmall, L. (1894), A värosliget ätalakitäsa. Kerteszeti Lapok 9(9), 217-222.]Search in Google Scholar
[[16] Rapaics. R. (1940), Magyar kertek. Kirälvi Mag>’ar Eg\etemi Nyomda. Budapest.]Search in Google Scholar
[[17] Mägöcsy-Dietz, S., Koväcs, J. (eds.) (1935), Az Orszägos Magyar Kerteszeü Egyesület aranykönyve. Globus Nyomdai Müintezet, Budapest]Search in Google Scholar
[[18] Moesz, G. (1933), Gröf Ambröz^-Migazzi Ist\rän dr. Kerteszeti Szemle 5(11), 289-292.]Search in Google Scholar
[[19] Csoma, Zs. (1997), Kerteszet es polgärosodis (Az euröpai szöl«zeti-boräszati-kerteszeti ismeretek oktatäsa, szaktanäcsadäsa a Georgikonban es a Keszthelji Uradalomban. a 18. sz. vegetöl a 19. sz. közepeig). - Centräl-Euröpa Alapit\‘äny, Budapest.]Search in Google Scholar
[[20] Meszöly, Ciy. (ed.) (1984), Arboretumok orszägszerte. Mezögazdasägi Kiadö, Budapest]Search in Google Scholar
[[21] Orlöci, L. (2005), Örökzöklek es fenyök. Mezögazda, Budapest.]Search in Google Scholar
[[22] Jözsa, M. (2005), Fenyök. Corvina Kiadö, Budapest ]Search in Google Scholar
