[
Eőry, Vilma, ed. 2013. Értelmező szótár+ [Hungarian Explanatory and Etymological Dictionary]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
]Search in Google Scholar
[
Juhász, József–István Szőke–Gábor O. Nagy–Miklós Kovalovszky, eds. 1973. Magyar értelmező kéziszótár [The Concise Explanatory Dictionary of Hungarian]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
]Search in Google Scholar
[
Laczkó, Krisztina–Attila Mártonfi, eds. 2004. Helyesírás [Orthography]. Budapest: Osiris Könyvkiadó.
]Search in Google Scholar
[
O. Nagy, Gábor–József Juhász–István Szőke–Miklós Kovalovszky. 1972. Magyar értelmező kéziszótár [A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
]Search in Google Scholar
[
Pusztai, Ferenc, ed. 2003. Magyar értelmező kéziszótár [A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
]Search in Google Scholar
[
Tolcsvai Nagy, Gábor, ed. 2008. Idegen szavak szótára [Dictionary of Foreign Words]. Budapest: Osiris Könyvkiadó.
]Search in Google Scholar
[
Benő, Attila. 2020. Terminology and language planning for Hungarian spoken in Romania. In Ildikó Vančo–Rudolf Muhr–István Kozmács–Máté Huber (eds), Hungarian as a Pluricentric Language in Language and Literature, 113–126. Berlin–Vienna: Peter Lang.
]Search in Google Scholar
[
Benő, Attila–Tihamér Juhász–István Lanstyák. 2020. A Termini „határtalan” szótára [The “Borderless” Dictionary of the Termini Research Network]. Magyar Tudomány 2: 153–163.
]Search in Google Scholar
[
Csernicskó, István–Miklós Kontra. 2018. Határtalanítás a magyar nyelvészetben [De-bordering in Hungarian Linguistics]. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1: 91–104.
]Search in Google Scholar
[
De Schryver, Gilles-Maurice. 2003. Lexicographer’s dreams in the electronic-dictionary age. International Journal of Lexicography 16(2): 143–199.
]Search in Google Scholar
[
Dziemianko, Anna. 2012. On the use(fulness) of paper and electronic dictionaries. In Sylviane Granger–Magali Paquot (eds), Electronic Lexicography, 319–342. Oxford: Oxford University Press.
]Search in Google Scholar
[
Fenyvesi, Anna, ed. 2005. The Hungarian Language outside Hungary. Amsterdam: John Benjamins.
]Search in Google Scholar
[
Halliday, Michael Alexander Kirkwood–Angus McIntosh–Peter Strevens. 1964. The Linguistic Sciences and Language Teaching. London: Longman.
]Search in Google Scholar
[
Horony, Ákos. 2016. Az anyanyelvhasználat jogi keretei Szlovákiában [The legal framework of using Hungarian as a mother tongue in Slovakia]. Acta Humana 4(3): 45–55.
]Search in Google Scholar
[
Huber, Máté. 2020. Hungarian as a pluricentric language. In Ildikó Vančo–Rudolf Muhr–István Kozmács–Máté Huber (eds), Hungarian as a Pluricentric Language in Language and Literature, 19–32. Berlin–Vienna: Peter Lang.
]Search in Google Scholar
[
Hupka, Werner. 1989. Wort und Bild: Die Illustrationen in Wörterbüchern und Enzyklopädien. Lexicographica, Series Maior 22. Tübingen: Max Niemeyer.
]Search in Google Scholar
[
Kapitány, Balázs. 2015. Ethnic Hungarian in neighbouring countries. In Monostori, Judit–Péter Őri–Zsolt Spéder (eds), Demographic Portrait of Hungary, 225–239. Budapest: Hungarian Demography Research Institute.
]Search in Google Scholar
[
Kiss, Jenő. 2004. Egy régi-új nyelvi sikerkiadvány: a Magyar értelmező kéziszótár [An old linguistic publication renewed: The concise explanatory dictionary of Hungarian]. Magyar Tudomány 5: 670–673.
]Search in Google Scholar
[
Lanstyák, István. 1996. Gondolatok a nyelvek többközpontúságáról (különös tekintettel a magyar nyelv Kárpát-medencei sorsára) [Thoughts on the pluricentricity of languages, with special attention to the fate of the Hungarian language in the Carpathian Basin]. Új Forrás 6: 25–38.
]Search in Google Scholar
[
Lanstyák, István–Attila Benő–Tihamér Juhász. 2010. A Termini magyar–magyar szótár és adatbázis [The Termini Hungarian–Hungarian dictionary and database]. Regio 21(3): 37–58.
]Search in Google Scholar
[
Lew, Robert. 2012. How can we make electronic dictionaries more effective? In Sylviane Granger–Magali Paquot (eds), Electronic Lexicography, 343–362. Oxford: Oxford University Press.
]Search in Google Scholar
[
M. Pintér, Tibor. 2017. Adatbányászat a kétnyelvűség mögött [Data mining beyond bilingualism]. In Attila Benő–Erika Gúti–Dezső Juhász–Szilvia Szoták–Erika Terbe–András Trócsányi (eds), Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében. A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016) három szimpóziumának előadásai [Linguistic Dimensions of Interdisciplinarity and Hungarian Studies: Papers of the Three Symposiums of the 8th International Conference of Hungarian Studies, Pécs, 2016], 158–167. Budapest: Termini Egyesület.
]Search in Google Scholar
[
P. Márkus, Katalin. 2019. Szótárak: Kezdetektől napjainkig [Dictionaries: From the beginnings to the present]. In Péter Furkó–Éva Szathmári (eds), Népszerű tudomány, tudománynépszerűsítés: A Károli Gáspár Református Egyetem 2019-es évkönyve [Popular Science and Popularizing Science: The 2019 Yearbook of the Károli Gáspár University of the Reformed Church], 146–155. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem.
]Search in Google Scholar
[
Péntek, János. 2009. Termini: The network of Hungarian linguistic research centres in the Carpathian Basin. Minorities Research 11: 97–123.
]Search in Google Scholar
[
Péntek, János–Attila Benő. 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) [The Hungarian Language in Romania (Transylvania)]. Cluj-Napoca–Budapest: Erdélyi Múzeum-Egyesület–Gondolat Könyvkiadó.
]Search in Google Scholar
[
Rey-Debove, Josette. 1971. Etude linguistique et semiotique des dictionnaires frangais contemporains. Approaches to Semiotics 13. De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783111323459.
]Search in Google Scholar
[
Svensén, Bo. 2009. A Handbook of Lexicography: The Theory and Practice of Dictionary-Making. Cambridge: Cambridge University Press.
]Search in Google Scholar
[
Tolcsvai Nagy, Gábor. 2021. The indigenous status of the Hungarian language community in the Carpathian Basin: A historical and contemporary interpretation. Foreign Policy Review 2: 47–61.
]Search in Google Scholar
[
Wooldridge, Russon. 2004. ‘Lexicography’. In Susan Schreibman–Ray Siemens– John Unsworth (eds), A Companion to Digital Humanities, 69–78. Oxford: Wiley-Blackwell.
]Search in Google Scholar
, 