Vienna’s South-Eastern Hinterlands: Regional Development in the Austrian-Hungarian Border Area, 1910–2011

[1] Bätzing, W., Perlik, M. & Dekleva, M. (1996). Urbanization and Depopulation in the Alps. Mountain Research and Development, 16(4), 335–350. DOI: 10.2307/3673985. Open DOISearch in Google Scholar

[2] Becker, J. & Novy, A. (1999). Divergence and convergence of national and local regulation: the case of Austria and Vienna. European Urban and Regional Studies, 6(2), 127–143. DOI: 10.1177/096977649900600203. Open DOISearch in Google Scholar

[3] Beluszky, P. & Győri, R. (2004). Fel is út, le is út… (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században). Tér és Társadalom, 18(1), 1–41. DOI: 10.17649/TET.18.1.929. Open DOISearch in Google Scholar

[4] Bertalan, L. (2020). Határ menti fejlődési utak: Sopron. In Szirmai, V., ed., Középvárosi társadalmak. Egy új, innovatív városfejlesztési modell megalapozása (pp. 103–130). Sopron: Soproni Egyetemi Kiadó.10.35511/978-963-334-368-5 Search in Google Scholar

[5] Berentsen, W. H. (1978). Austrian Regional Development Policy: The Impact of Policy on the Achievement of Planning Goals. Economic Geography, 54(2), 115–134. DOI: 10.2307/142847. Open DOISearch in Google Scholar

[6] Binder, J. & Rupp, W. (2001). Technologiezentren als Motor für die regionale Wirtschaftsentwicklung im Burgenland. Geographisches Jahrbuch Burgenland, 25, 122–132. Search in Google Scholar

[7] Bodo, F. ed. (1941). Burgenland (1921–1938). Ein deutsches Grenzland im Südosten. Wien: Österreichisches Landesverlag. Search in Google Scholar

[8] Bufon, M. (2013). Researching elements of cross-border social cohesion: the case of Slovene border areas. European Coutryside 2, 89–101. DOI: 10.2478/euco-2013-0006. Open DOISearch in Google Scholar

[9] Burghardt, A. F. (1962). Borderland. A historical and geographical Study of Burgenland, Austria. Madison: University of Wisconsin. Search in Google Scholar

[10] Čede, P., Deissl, G., Löffler, R. & Steinicke, E. (2018). The eastern Austrian Alps – their exceptional demographic status in the Alpine region. European Countryside 10(4), 634–651. DOI: 10.2478/euco-2018-0035. Open DOISearch in Google Scholar

[11] Damyanovic, D. & Reinwald, F. (2014). The “comprehensive village renewal programme in Burgerland” as a means of strengthening the social capital in rural areas. European Countryside 3(1), 18–35. DOI: 10.2478/euco-2014-0003. Open DOISearch in Google Scholar

[12] Darnhofer, I. (2005). Organic Farming and Rural Development: Some Evidence from Austria. Sociologia Ruralis, 45(4), 308–323. DOI: 10.1111/j.1467-9523.2005.00307.x. Open DOISearch in Google Scholar

[13] Dołzbłasz, S. (2013). Cross-border co-operation in the Euroregions at the Polish-Czech and Polish-Slovak borders. European Countryside 2, 102–114. DOI: 10.2478/euco-2013-0007. Open DOISearch in Google Scholar

[14] Dujmovits, W. (1984). Die Auswanderungslandschaften im Burgenland und die ihnen entsprechenden Zielgebiete in Nordamerika. Geographisches Jahrbuch Burgenland 8, 87–104. Search in Google Scholar

[15] Dunford, M. & Smith, A. (2000). Catching up or Falling behind? Economic Performance and Regional Trajectories in the “New Europe”. Economic Geography, 76(2), 169–195. DOI: 10.1111/j.1944-8287.2000.tb00139.x. Open DOISearch in Google Scholar

[16] Finta, I. (2019). The planned legal regulation of the EU’s post-2020 development policy – or an assassination against the countryside. European Countryside 11(1), 162–177. DOI: 10.2478/euco-2019-0010. Open DOISearch in Google Scholar

[17] Fischer, T. & Born, K. M. (2018). Rural poverty and its consequences in structurally weak rural areas of Austria from the mayors’ perspective. European Countryside 10(2), 210–231. DOI: 10.2478/euco-2018-0013. Open DOISearch in Google Scholar

[18] Győri, R. (2006). Bécs kapujában. Területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a 20. század elején. Korall, 24–25, 231–250. Search in Google Scholar

[19] Győri, R. & Jankó, F. (2009). Nyugat-Dunántúl és Burgenland regionális fejlettségi különbségeinek alakulása 1910 és 2001 között. Soproni Szemle, 63(2), 226–249. Search in Google Scholar

[20] Győri, R. & Jankó, F. (2017). A regionális fejlettségi különbségek alakulása a 20. században az osztrák–magyar határ két oldalán. In Jankó, F., Fábián, A. & Hardi, T. eds., Burgenland (pp. 400–420). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Search in Google Scholar

[21] Győri, R. & Mikle, G. (2017). A fejlettség területi különbségeinek változása Magyarországon, 1910–2011. Tér és Társadalom, 31(3), 143–165. DOI: 10.17649/TET.31.3.2866. Open DOISearch in Google Scholar

[22] Gyuris, F. (2014). The Political Discourse of Spatial Disparities: Geographical Inequalities Between Science and Propaganda. Cham, Heidelberg & New York: Springer. DOI:10.1007/978-3-319-01508-8. Open DOISearch in Google Scholar

[23] Heidenreich, M. & Wunder, C. (2008). Patterns of Regional Inequality in the enlarged Europe. European Sociological Review, 24(1), 19–36. DOI: 10.1093/esr/jcm031. Open DOISearch in Google Scholar

[24] Heintel, M., Wanner, A. & Weixlbaumer, N. (2018). Regional development between cohesion and competition – current theses and fields of action. European Countryside 10(3), 516–527. DOI: 10.2478/euco-2018-0029. Open DOISearch in Google Scholar

[25] Honvári, J. (2007). A nyugati periféria történeti folyamatai. In Rechnitzer J. ed., Nyugat-Dunántúl. (pp. 21–55). Pécs–Budapest: Dialóg-Campus Kiadó. Search in Google Scholar

[26] Horváth-Saródi, E. & Mándli, N. (2014). Fogászati turizmus Sopronban. Soproni Szemle, 68(4), 419–429. Search in Google Scholar

[27] Iammarino, S., Rodriguez-Pose, A. & Storper, M. (2019). Regional inequality in Europe: evidence, theory and policy implications. Journal of Economic Geography, 19(2) pp. 273–298. DOI: 10.1093/jeg/lby021. Open DOISearch in Google Scholar

[28] Jankó, F. & Jobbitt, S. (2017). Making Burgenland from Western Hungary: Geography and the Politics of Identity in Interwar Austria. Hungarian Cultural Studies, 10, 14–40. DOI: 10.5195/ahea.2017.313. Open DOISearch in Google Scholar

[29] Josipovič, D. (2014). Recent demographic trends in the northern borderland between Italy and Slovenia: stabilization or further redistribution of population? European Countryside 3(1), 50–67. DOI: 10.2478/euco-2014-0005. Open DOISearch in Google Scholar

[30] Kiss, É. (2017). A tartomány ipara. In Jankó, F., Fábián, A. & Hardi, T. eds., Burgenland (pp. 284–299). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Search in Google Scholar

[31] Kiss, É., Jankó, F., Bertalan, L. & Mikó, E. (2018). Nyugat és Kelet határán: Sopron a belföldi migrációban. Tér és Társadalom, 32(4), 151–166. DOI: 10.17649/TET.32.4.3070. Open DOISearch in Google Scholar

[32] Kladivo, P., Ptáček, P., Roubínek, P. & Ziener, K. (2012). The Czech-Polish and Austrian-Slovenian borderlands – similarities and differences in the development and typology of regions. Moravian Geographical Reports 20(3), 48–62. Search in Google Scholar

[33] Knabl, W. (1977). Veränderungen in der Wirtschaftsstruktur des Burgenlandes von 1921 bis 1964. Geographisches Jahrbuch Burgenland, 1, 13–64. Search in Google Scholar

[34] Kovács, Z. (2017). Burgenland települései. In Jankó, F., Fábián, A. & Hardi, T. eds., Burgenland (pp. 387–399). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Search in Google Scholar

[35] Krenn, M. (2012). Das Burgenland wird verkehrstüchtig. Maßnahmen zur Hebung der Infrastruktur in den 1950er Jahren mit besonderem Augenmerk auf den Straßenbau. In 9 Jahrzehnte 9 Themen (pp. 69–107). Eisenstadt: Burgenländische Forschungen 103. Search in Google Scholar

[36] Lambert, A. M. (1963). Farm Consolidation in Western Europe. Geography, 48(1), 31–48. Search in Google Scholar

[37] Lang, A. (2005). A vasfüggönytől a közös határvidékig. In Lang, A., Ehlers, N. & van Kempen, L. eds., Képzés határok nélkül. Felnőttképzés az európai határrégiókban (pp. 147–157). Eisenstadt: Burgenländische Forschungsgesellschaft. Search in Google Scholar

[38] Lang, A. & Polsterer, A. (2005). Burgenland. A perifériáról Európa közepébe. In Lang, A., Ehlers, N. & van Kempen, L. eds., Képzés határok nélkül. Felnőttképzés az európai határrégiókban (pp. 93–97). Eisenstadt: Burgenländische Forschungsgesellschaft. Search in Google Scholar

[39] Leduc, G., Manevska-Tasevska, G., Hansson, H., Arndt, M., Bakucs, Z., Böhm, M., Chitea, M., Florian, V., Luca, L., Martikainen, A., Pham, H. V. & Rusu, M. (2021). How are ecological approaches justified in European rural development policy? Evidence from a content analysis of CAP and rural development discourses. Journal of Rural Studies 86, 611–622. DOI: 10.1016/j.jrurstud.2021.06.009. Open DOISearch in Google Scholar

[40] Lichtenberger, E. (1965). Das Bergbauernproblem in den österreichischen Alpen Perioden und Typen der Entsiedlung. Erdkunde, 19(1), 39–57. DOI: 10.3112/erdkunde.1965.01.06. Open DOISearch in Google Scholar

[41] Lichtenberger, E. (1984). Geography of Tourism and the Leisure Society in Austria. GeoJournal, 9(1), 41–46. DOI: 10.1080/02508281.1984.11015131. Open DOISearch in Google Scholar

[42] Lichtenberger, E. (2002). Österreich. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft. Search in Google Scholar

[43] Marot, N. (2013). 10 years after: the impact of EU accession On the Slovenian-Austrian Cross-border area in Pomurje region. European Countryside 2, 163–181. DOI: 10.2478/euco-2013-0011. Open DOISearch in Google Scholar

[44] Martinez, O. (1994). The Dynamics of border interaction. New approaches of border analysis. In: Blake, G. ed., World boundaries series I. (p. 1–15) London: Routledge. Search in Google Scholar

[45] Michalkó, G. (2004). A bevásárlóturizmus. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. Search in Google Scholar

[46] Pappné Vancsó, J., Bertalan, L. & Major, A. (2017). Természeti erőforrások – Útkeresés az energiaönellátás felé. In Jankó, F., Fábián, A. & Hardi, T. eds., Burgenland (pp. 175–192). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Search in Google Scholar

[47] Pogátsa, Z. (2017). Ingázó munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben – jelenlegi helyzetkép. In Jankó, F., Fábián, A. & Hardi, T. eds., Burgenland (pp. 501–512). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Search in Google Scholar

[48] Rechnitzer, J. (1999). Az osztrák–magyar határ menti együttműködés a kilencvenes években. In Nárai, M. & Rechnitzer, J. eds., Elválaszt és összeköt – a határ (pp. 73–127). Pécs & Győr: MTA RKK. Search in Google Scholar

[49] Schrott, L., Gächter, M. & Theurl, E. (2012). Regional development in advanced countries: A within-country application of the Human Development Index for Austria [Working Papers in Economics and Statistics, No. 2012–23] Innsbruck: University of Innsbruck. Search in Google Scholar

[50] Schulze, M-S. (2018). From empire to republic. Regional inequality in Austria, 1870–2014. In Rosés, J. R. & Wolf, N. eds., The Economic Development of Europe’s Regions. A Quantitative History since 1900 (pp. 42–68). London: Routledge. DOI: 10.4324/9780429449789. Open DOISearch in Google Scholar

[51] Seger, M., Beluszky, P. & Sikos, T. Tamás (1993). Der Regional und Systemvergleich nach sozioökonomischen Merkmalen: Prozesse und Strukturen. In Seger, M. & Beluszky, P. eds., Bruchlinie eisener Vorhang. Regionalentwicklung im österreichisch–ungarischen Grenzraum (Südburgenland – Oststeiermarkt – Westungarn) (pp. 35–96). Wien, Köln & Graz: Böhlau Verlag. Search in Google Scholar

[52] Sendhardt, B. (2013). Border Types and Bordering Processes: A Theoretical Approach to the EU/Polish-Ukrainian Border as a Multi-dimensional Phenomenon. In Lechevalier, A. & Wielgohs, J. eds., Borders and Border Regions in Europe: Changes, Challenges and Chances (pp. 21–44). Bielefeld: Transcript Verlag.10.1515/transcript.9783839424421.21 Search in Google Scholar

[53] Szörényiné Kukorelli, I. (1999). A női egyéni vállalkozások néhány jellemzője a határ mentén. In Nárai, M. & Rechnitzer, J. eds., Elválaszt és összeköt – a határ (pp. 235–267). Pécs & Győr: MTA RKK. Search in Google Scholar

[54] Titz, N. (1977). Zur Wirtschaftsentwicklung des Burgenlandes. Geographisches Jahrbuch Burgenland, 1, 65–100. Search in Google Scholar

[55] Trummer, K. (1995). Das mittlere Burgenland zwischen Ostöffnung und EU-Beitritt. Geographisches Jahrbuch Burgenland, 19, 10–33. Search in Google Scholar

[56] Vaishar, A., Šťastná, M., Zapletalová, J. & Nováková, E. (2020). Is the European countryside depopulating? Case study Moravia. Journal of Rural Studies 80, 567–577. DOI: 10.1016/j.jrurstud.2020.10.044. Open DOISearch in Google Scholar

[57] Viñas, C. D. (2019). Depopulation processes In European rural areas: A case study of Cantabria (Spain). European Courtryside 11(3), 341–369. DOI: 10.2478/euco-2019-0021. Open DOISearch in Google Scholar

[58] Windisch, E. (1991). Das südliche Burgenland – eine Regionalgeographie. Geographisches Jahrbuch Burgenland, 15, 47–58. Search in Google Scholar

[59] Zsilincsar, W. (2009). “Who Makes the Landscape?” Forces of Landscape Transformation in Austria. Hrvatski Geografski Glasnik, 71(1), 5–17. DOI: 10.21861/hgg.2009.71.01.01. Open DOISearch in Google Scholar

[60] Gistory (2021). Digitalized data of census in Austrian-Hungarian Monarchy http://gistory.hu/g/hu/gistory/otka#2_Let%C3%B6lthet%C5%91%20anyagok. Search in Google Scholar

[61] KSH (1962a). 1960. évi népszámlálás 3h kötet. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[62] KSH (1962b). 1960. évi népszámlálás 3k kötet. Vas megye személyi és családi adatai. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[63] KSH (1962c). 1960. évi népszámlálás 8. kötet. A lakások és lakóházak adatai. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[64] KSH (1971a). 1970. évi népszámlálás. Győr-Sopron megye adatai. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[65] KSH (1971b). 1970. évi népszámlálás. Vas megye adatai. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[66] KSH (2002a). 2001. évi népszámlálás. Területi adatok Győr-Moson Sopron megye, II. kötet. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[67] KSH (2002b). 2001. évi népszámlálás. Területi adatok Vas megye, II. kötet. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Search in Google Scholar

[68] KSH (2011). 2011. évi népszámlálás adatai. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/?lang=hu. Search in Google Scholar

[69] ÖSZ (1963a). Ergebnisse der Volkszählung vom 21. März 1961. Burgenland. Wien: Österreichischen Statistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[70] ÖSZ (1963b). Ergebnisse der Häuser- und Wohnungszählung vom 21. März 1961. Burgenland. Wien: Österreichischen Statistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[71] ÖSZ (1963c). Ergebnisse der Volkszählung vom 21. März 1961. Niederösterreich. Wien: Österreichischen Sta-tistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[72] ÖSZ (1963d). Ergebnisse der Häuser- und Wohnungszählung vom 21. März 1961. Niederösterreich. Wien: Österreichischen Statistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[73] ÖSZ (1963e). Ergebnisse der Volkszählung vom 21. März 1961. Steiermark. Wien: Österreichischen Sta-tistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[74] ÖSZ (1963f). Ergebnisse der Häuser- und Wohnungszählung vom 21. März 1961. Steiermark. Wien: Österreichischen Statistischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[75] ÖSZ (1972). Ergebnisse der Volkszählung vom 12. Mai 1971. Burgenland. Wien: Österreichischen Statis-tischen Zentralamt. Search in Google Scholar

[76] SA (2002a). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse I. – Burgenland. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[77] SA (2002b). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse II. – Burgenland. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[78] SA (2002c). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse I. – Niederösterreich. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[79] SA (2002d). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse II. – Niederösterreich. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[80] SA (2002e). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse I. – Steiermark. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[81] SA (2002f). Volkszählung 2001. Hauptergebnisse II. – Steiermark. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[82] SA (2002g). Volkszählung 2001. Wohnbevölkerung nach Gemeinden (Mit Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wien:Statistik Austria. Search in Google Scholar

[83] SA (2004a). Gebäude- und Wohnungszählung 2001. Hauptergebnisse Burgenland. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[84] SA (2004b). Gebäude- und Wohnungszählung 2001. Hauptergebnisse Niederösterreich. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[85] SA (2004c). Gebäude- und Wohnungszählung 2001. Hauptergebnisse Steiermark. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[86] SA (2013a). Census 2011 Burgenland. Ergebnisse zur Bevölkerung aus der Registerzählung. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[87] SA (2013b). Census 2011 Niederösterreich. Ergebnisse zur Bevölkerung aus der Registerzählung. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar

[88] SA (2013c). Census 2011 Steiermark. Ergebnisse zur Bevölkerung aus der Registerzählung. Wien: Statistik Austria. Search in Google Scholar